Hírek

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már szeptember utolsó napjaiban ekkora lett volna a tényleges veszteség, hiszen az október végéig is csak 44 milliárd volt. Ez az érték úgy jött ki, hogy több pénzintézet – például az Erste vagy a K&H – a 20 százalékos becsült végtörlesztési arányra jutó veszteségüket már a harmadik negyedévben elkönyvelték (viszont például az OTP csak a szeptember 30-án ismert végtörlesztési igényeket vette figyelembe).

Szélsőséges eredmények

Az eredmény eloszlása továbbra is szélsőséges, 35 bankból 18 volt nyereséges. Legutóbb a válság első sokkhullámában, 2008 utolsó negyedévében volt ennél nagyobb a bankok teljes vesztesége, a mostani negatív eredményt elsősorban az előre elkönyvelt végtörlesztés okozza. A lap becslései szerint az OTP, a CIB és az UniCredit nyereséges volt a harmadik negyedévben, csakúgy, mint a viszonylag kevés deviza alapú jelzáloghitel-állománnyal rendelkező és részben kevesebb bankadót fizető kis- és középbankok közel fele. A Budapest Bank adatai nem ismertek, a Raiffeisen, pontosabban anyabankja pedig csütörtökön teszi közzé jelentését.

Sokan nem fizetnek

Jó eséllyel kijelenthető, hogy minden korábbinál magasabb volt a magyar bankok hitelezési vesztesége, ugyanis a végtörlesztés miatti, közel 100 milliárd forintnyi, harmadik negyedévre elszámolt veszteség nagy részét nem is az értékvesztés és kockázati céltartalék változása soron, hanem az egyéb eredmények között számolták el a bankok a PSZÁF gyorselemzése szerint. Ami a nem teljesítő hitelek állományi arányát illeti, a PSZÁF adatai szerint 10,4 százalék volt szeptember végén a részvénytársasági hitelintézeteknél, ami a teljes, 19 147 milliárd forintos hitelállományon belül 1984 milliárd forintnyi 90 napon túli késedelembe esett hitelt jelent. Ez a szám soha nem volt még ilyen magas, ami döntően két okkal magyarázható: 1. a teljesítő hitelekkel együtt a nem teljesítők állománya is automatikusan nő a forint gyengülése hatására, 2. a nem teljesítő hitelek aránya is nő az ügyfelek fizetőképességének (és talán hajlandóságának) romlása miatt. A magyar bankok hitelezési aktivitása mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban továbbra is alacsony.

• Zöld szempontok a hitelbírálatban
• Óriási összegek maradhatnak a devizahitelesek zsebében
• Az eurózóna felbomlására készül a világ
• A végtörlesztés bukására készül a kormány a büntetőadóval?
• Új devizahiteles csomag: kedvezményes árfolyamrögzítés jöhet
• Itt a végtörlesztők újabb rémálma, a kamatcsapda
• A devizahiteleseken és a magyarokon mulat a Dow Jones újságírója
• A NAV is kíváncsi, hogy tudtak egyesek kiszállni a hitelből
• A takarékok bíznak a végtörlesztésben
• Az euróhitelesek is bajban vannak a gyenge forint miatt